Emögött a fura név mögött finom süti rejlik. A nővéremmel gyermekkorunkban mindig versenyeztünk ki kel fel korábban és kinek marad még az előző napi süteményből, mert aki előbb kelt az még ehetett ebből a finomságból, aki nem az lemaradt. Kicsit macerásnak tűnik az elkészítés, főleg amiatt hogy több lapot kell sütni. De mindenképp megéri a macerát.
Hozzávalók:
tészta:
- 35 dkg liszt
- 5 dkg vaj
- 17 dkg porcukor
- 2 dkg kakaó (cukrozatlan)
- 1 kávéskanál szódabikarbóna
- tej
krém:
- 1 tojás
- 10 dkg cukor
- 5 evőkanál liszt
- 1 csomag vaníliás cukor (kb. 1 evőkanál)
- 7 dl tej
- 15 dkg porcukor (lehet kevesebb is, ha nem szeretjük túl édesen a krémet)
- 15 dkg margarin
A tészta elkészítését a vaj és a liszt összemorzsolásával kezdjük. Hozzáadjuk a porcukrot, a kakaót, a szódabikarbónát, és annyi tejet, hogy könnyen nyújtható legyen. Négy egyforma gombócot csinálunk a tésztából. Majd egyenként tepsi (kb 30×40 cm) méretűre kinyújtjuk. A tepsi alját megkenjük margarinnal és megszórjuk liszttel, majd a kinyújtott tésztát ráfektetjük. A tésztát a tepsi méretéhez igazítjuk, és megszurkáljuk villával. Előmelegített sütőben 180-200 °C-on egyenként készre sütjük. Ez volt a macerásabb rész. A krémhez a tojást a cukorral jó habosra keverjük, hozzáadjuk a lisztet, a vaníliás cukrot és a tejet, majd az egészet megfőzzük. Félretesszük hűlni. A porcukrot a margarinnal simára keverjük, és a kihűlt krémmel elkeverjük. Tálcára helyezek egy lapot, és a krém egy harmadával megkenem, majd lap, krém, lap krém és végül újabb lap jön. gy napra hűvös helyen, hagyom hogy a tészta megpuhuljon. Ha nem akarunk nagyon flancolni, akkor csak így natúr fogyasztjuk, a fotó kedvéért került rá csokimáz, de amúgy, ha olyan a hangulat itthon alkalmazzuk az extra élvezet fokozót (csokimáz).